2014. október 22. szerda, Elõd napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás Ki tud mindent a D-vitaminról?

Ki tud mindent a D-vitaminról?

2013-04-05 07:35 Forrás: Orvosok Lapja 2013/3. -- Radnai Anna
582
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


A vitaminként emlegetett hormon betegségmegelőzésben betöltött hihetetlenül széleskörű spektruma a kutatási eredmények publikálásának megfelelően egyre inkább közismertté válik az orvostársadalomban, ám mivel a D-vitamin-hiánya továbbra is népjelenség, és szükségességére vonatkozóan időről-időre napvilágot látnak újabb felfedezések, máig forró témának számít.

A nemzetközi D-vitamin Napot a világ többi részén minden év novemberének második napján tartanak. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) február 21-én emlékezett meg az eseményről.

A rendezvényen megjelent dr. Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, aki a gyermekkori D-vitamin-szükséglet témaköréből kiindulva mindenki számára tanulságos következtetéseket vont le. Az időskorban megvalósított megfelelő D-vitamin-pótlás 5-6 évvel hosszabbítja meg az életet, az értéket gyermekkorban normalizálva pedig olyan egészségkárosodásokat előzhetünk meg, mint például az asztma, a tumoros megbetegedések vagy a diabétesz. A II. sz. Gyermekklinika több mint 5000 mérést végzett a gyermekek D-vitamin szintjére vonatkozóan, és azt találták, hogy a kicsik 2/3-a D-vitamin-hiányos és még nyáron is csupán 30%-uk éri el a szükséges szintet. A Crohn-betegséggel élő gyermekek körében a meglehetősen rossz állapotban lévő pácienseknél általában 10 alatti értéket mérnek a szakorvosok.

De mit is okoz a D vitamin?

A D-vitamin aktív hormonként működik, mely minden sejtünkben jelen van, és szabályozza a gének, a sejtmag működését – magyarázta el Szabó András. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sejtek működése ne szenvedjen zavart és az endokrin rendszer valamint a szervezet sok egyéb rendszere rendben működjön. Ezért van, hogy a kisgyermekkori D-vitamin-hiány szinte biztosan gondot okoz később kamaszkorban, például különböző krónikus betegségek kialakulásának forrása lehet. Egy finn kutatás konkrétan arra is rámutatott, hogy az egy éves kortól adott D-vitamin függvényében az évtizedekkel később bekövetkező diabétesz kialakulását befolyásolhatjuk. A megfelelő D-vitamin-szint fenntartásával 60–70%-ban meg lehet előzni még az influenzajárványt is.

Miben hibás a gyakorlat?

Egy D-vitamin-hiányos anyuka például, aki rendszeresen szed valamilyen terheseknek készült multivitamint, abban a hitben él, hogy mindent elkövet magzata egészsége érdekében. Sajnos ebben téved, mert ezek a készítmények általában önmagukban nem tartalmaznak elegendő D-vitamint a hiány pótlására. Ez a hormon elengedhetetlen a gének működéséhez, ami pedig a magzat fejlődésében alapvetően fontos. Ha ezen a ponton hiba adódik, az később megmutatkozik az ember egészségi állapotában. Szabó András szintén kutatási eredményeket alapul véve arról tájékoztatott, hogy a D-vitamin-hiányos állapotban szülő nők gyermekeinél 8 év múlva már kimutatható az inzulinrezisztencia növekedése, az izomgyengeség, az asztmára való hajlam, és lehet, hogy még az autizmus is összefüggésbe hozható ezzel a problémával. Óriási tehát a házi gyermekorvosok és a védőnők felelőssége is ebben a kérdésben – ennek megfelelően a rendezvényre meghívást kapott Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke is.

Akkor ki mennyit szedjen?

A gyermekek 2/3-a D-vitamin-hiányos 1/3-uk azonban megfelelő szinttel él – állapította meg a Gyermekklinika igazgatója –, de ez nem kell, hogy bárkit is elrettentsen az „ellenőrizetlen” pótlástól, ugyanis kis mennyiségű D-vitamin biztos, hogy senkinek nem árt. A hormon felnőttek körében 1000–2000 egységig szedhető minden nem kívánt mellékhatás kockázata nélkül. Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke hozzáfűzte: a D-vitamin-többlet első jele a vizeletben mutatkozó kalcium, ehhez a laborértékhez pedig huzamosabb ideig napi 10 000 egységet kell elfogyasztani. A gyerekek számára 4-5 éves korig 400 egység javasolt megelőzésként, 6 éves kor fölött mehet az 1000 egység. Teljesen mindegy, hogy heti egy adagban veszünk be 7000 egységet vagy napokra osztjuk el a szükséges mennyiséget, a hormon effektivitását ez nem befolyásolja. Fontos még, hogy a túlsúlyos emberek szükséglete több ennél, inkább napi 3000–4000 egység.

Min múlik, hogy ki szenved hiányt?

Genetikailag meghatározott, hogy ki lesz D-vitamin-hiányos, mert ez attól függ, ki milyen fehérjetípust örökölt. Négy, ebben a kérdésben érintett fehérje biztosan létezik – válaszolt lapunk kérdésére Szabó András és Takács István. Aki azonban semmi napfényhez nem jut, sajnos még jó genetikája ellenére is D-vitamin-hiányossá válik. Tovább fokozhatják a hiányos állapotot és annak negatív következményeit a fertőzések is, mert ahhoz, hogy a D-vitamin aktívvá váljon a gének között, egy receptorhoz kell kapcsolódnia, melynek működését számos fertőzés negatívan befolyásolja. Így ha valakinek hiánya is van és a receptorok is kevésbé intenzívek, akkor komoly betegség alakulhat ki az érintett szervezetében.

Ezen a ponton válik fontos információvá, hogy az aktív D-hormon a receptorszintet is emelheti. Azt is tudni kell, hogy idős, beteg emberek szervezetében a receptoroknak nem csak a száma lehet kevesebb, de intenzitásuk is csökkenhet.

A hiányos állapotnak nincsenek egyértelmű külső jegyei, de tünet lehet például az un. tavaszi fáradság, – hiszen ez valójában izomgyengeség – és az is, ha valaki minden náthát elkap környezetében. A D-vitaminnak sokkal jelentősebb szerepe van az immunrendszer általános erősítésében, mint pl. a C-vitaminnak, amiről sokan feltételezik ezt a komplex tulajdonságot.

A D-vitamin természetes felvétele Magyarországon tulajdonképpen nem megoldható, mert egyrészt étkezési szokásaink nem teszik lehetővé, hogy állandóan D-vitamint is tartalmazó tápanyagokat fogyasszunk, az ország földrajzi fekvése miatt pedig a napsugárzás csak nyár közepén olyan összetételű, hogy a sugarak valóban D-vitamint képezzenek. (Ilyenkor negyed óra napozás 10 000 egység D-vitamint eredményez. A gyerekek a napsütésből több D-vitamint tudnak előállítani.) A rendezvényen megjelenő szakemberek tehát mind egyetértettek a vény nélkül is kapható, megfelelő dózisú, napi-heti D-vitamin-pótlásra alkalmas szerek fontosságával, már csak azért is, mert több milliárd forintba kerülne, ha annyi D-hormon készítményt támogatna a TB, amennyire a lakosságnak valóban szüksége van.

Ezek a cikkek is érdekelhetik