2018. április 21. szombat, Konrád napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás Figyelmeztető jel a betegek elfordulása a klasszikus európai orvoslástól

Figyelmeztető jel a betegek elfordulása a klasszikus európai orvoslástól

2013-12-13 07:31 Forrás: Orvosok Lapja 2013/10. -- Sándor Judit
1734
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Nem eltemetni kell a problémát, hanem kompromisszumot kötni, és tudomásul venni, hogy az alternatív terápiák kapcsolatban állnak, sőt: hatással vannak a hivatalos medicinára – javasolja dr. Botz Lajos intézetigazgató főgyógyszerész.

Egyre több beteg fordul el a hagyományos orvoslástól és próbálkozik alternatív gyógymódokkal, amiben jelentős szerepe van az interneten terjedő, hathatós gyógyulást ígérő, tudománytalan, sokszor fals információknak, miközben a szerek tartalma gyakran ismeretlen vagy egészségre káros – derült ki a Medical Tribune étrend-kiegészítőkkel foglalkozó, Garancia-e a védjegy című október eleji konferenciáján. A hazai piac – a világtrendnek megfelelően – óriási forgalmat bonyolít, olyannyira, hogy az elmúlt években az étrend-kiegészítők piacának boomját élhettük meg a GfK adatai szerint. Tavaly például 22 milliárd forintot költöttek a magyarok alternatív termékekre, míg az idei, első féléves kiadás már meghaladta a 13 milliárd forintot. A fogyasztás megugrását segíti, hogy megnőtt a hozzáférés az interneten, különböző szupermarketekben. Szintén erősíti a táplálék-kiegészítők szerepét, hogy bár nő a várható élettartam, de általánosan rossz egészségi állapot jellemzi a társadalmat, különösen a kor előrehaladtával.

A piac felfutását segíti az is, hogy meglehetősen szabad a vásár, ugyanis nincsenek igazán megfelelő jogszabályi eszközök a hatóságok kezében, derült ki a konferencián. A gyógyszergyártókat érintő szigorú kontroll az étrend-kiegészítőknél már nem működik: bár az engedélyeztetéskor bizonyítania kell a gyártónak, mi van a termékében, ám ha már a boltok polcaira vagy az online vásártérbe kerülnek eladásra a szerek, senki nem ellenőrzi, mit tartalmaznak valójában a termékek. Így előfordul, hogy azok a növényi adalékok, amelyek még a vizsgálatkor benne voltak, már kikerültek belőle, ám más, esetleg káros adalékok viszont kimutathatóak benne. Miután óriási, és még mindig növekvő piacról van szó, amely jóval kevesebb vegzatúrával jár, nem csoda, ha a gyógyszergyártók számára is vonzó ez a terület.

Szildenafil és szibutramin az étrend-kiegészítőben

Az étrend-kiegészítőt gyártók tisztességtelen eszközöket is bevetnek termékeik eladása érdekében: például gyógyításra alkalmas hatást tulajdonítanak nekik, holott ezt jelenleg csak a gyógyszerekre lehet alkalmazni. Az egyik forgalmazott terméket például soha nem látta az a híres laboratórium, amelynek vizsgálatára hivatkozva ajánlják a szert. Dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársa olyan „meggyőző” ajánlással is találkozott, miszerint egyetlen országban sem vonták be az adott terméket. Intézetük néhány vizsgálatáról is beszámolt, például arról, mit találtak a potenciafokozó termékekben, amelyekkel a férfiakat bombázzák a gyártók: a növényi hatóanyag helyett nagydózisú koffeint, vagy szildenafilt, ami az impotencia kezelésére szolgáló gyógyszerhatóanyag, ráadásul a megengedett dózis közel másfélszeresét. (Gyógyszerhatóanyagot nem is tartalmazhatna étrend-kiegészítő.) Tíz terméket vizsgáltak a szegedi intézetben, nyolccal gond volt, de szinte mind kapható ma is a világhálón, ugyanis nincs visszatartó erejű szankció: a büntetést általában könnyedén kifizeti a gyártó.

A nők leginkább a fogyasztószerekre vevők. Találtak olyan fogyasztószert, amely a korábban már betiltott hatóanyagot, szibutramint tartalmazott. A gyógyszerész megkritizálta a grapefruitmag-cseppeket tartalmazó készítményeket is, mondván, a világon nincs annyi magja a gyümölcsnek, mint amennyi cseppet hazánkban forgalmaznak. Jelezte, hogy legújabban a szervezet „gombátlanítása” céljából is szedik a páciensek, miközben fogalmuk sincs szervezetük mechanizmusáról. A szegedi intézet által vizsgált cseppek közül csak kettőben lehetett kimutatni, hogy valóban van benne a gyümölcs magjából, kettőben a héj kivonatát találták, egy termékben pedig nagy mennyiségű benzethonium-chlorid tartósítószert fedeztek fel. A gyógyszerész hiányolta a részletes, pontos listákat a termékekről, valamint a hatóságok nagy, kampányszerű ellenőrzését ezen a piacon. (Az OÉTI jelenlévő képviselője szerint abszolút korrekt nyilvántartást vezetnek az engedélyezett termékekről, s jelezte, hogy elkezdődik a potencianövelő szerek hatósági ellenőrzése, jelenleg egy terméket vizsgálnak.)

Fordulópont: többet járnak a betegek természetgyógyászhoz

Figyelmeztető jel az orvosok számára, milyen nagymértékű az elfordulás a klasszikus európai orvoslástól dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének és Klinikai Központi Gyógyszertárának igazgatója szerint. Ehhez nyilván hozzájárul, hogy a betegek könnyen hozzáférnek a hamisított termékekhez, a csodatévőnek kikiáltott étrend-kiegészítőkhöz, de nyilván az okokat sokáig lehetne boncolgatni.

A gyógyszeripar és az orvoslás nem tudta a korábbi sikereit tartani, nem tudott olyan rohamosan meggyógyítani további betegségeket, mint ahogy korábban ígérte, fogalmazott. Az 1970-es évek végére a hajtóerő ugyanis kifulladt – ez tekinthető fordulópontnak. Például az USA-ban 1997-ben több vizit volt a természetgyógyászoknál, mint az orvosoknál. A szám azóta is emelkedik, s emellett növekvő mértékben szednek „gyógyszernek látszó”, gyógyítónak vélt szereket a páciensek. Ez a termékkör, ami le tudott válni a gyógyszergyártást jellemző tudásbázisról, kontrollmechanizmusokról és a biztonságról.

Ismeretlen hatóanyagok, ismeretlen kölcsönhatások

Egy saját felmérésük szerint a betegek több mint nyolcvan százaléka szedett gyógyszert, és több mint fele vett igénybe valamilyen alternatív terápiát vagy étrend-kiegészítőt – közülük a többség (81%) ezeket a hagyományos gyógyszerek mellett alkalmazta, míg a kezelőorvos az esetek alig kétharmadában tudott a kiegészítő terápiáról. Becsléseik szerint 13-14 százalékos arányban torzítja az orvos által rendelt gyógyszerek hatását az, hogy a beteg más, az orvos által nem ismert szereket szed. A hivatalos medicina az ötödéről sem tud, s úgy folyik a kezelés, hogy nem ismert a kölcsönhatás, tette hozzá.

Ha az orvos értesül is arról, hogy betege alternatív terápiát alkalmaz, sokszor nem is tud utánanézni a szernek, hiszen nincs például azonosító kódja, nem lehet tudni, ki gyártotta, mit tartalmaz. Közel kétezer cikkből csak 565 felelt meg a minimális követelményeknek, azaz tartalmazta a gyártó/forgalmazót, a hatósági nyilvántartási számot, a felhasználási javaslatot, összetételt.

Dr. Botz Lajos szerint ráadásul rendkívül zavaros, ellentmondásos az összetevők nevezéktana. A pécsiek ezért kiválasztották azt a 155 összetevőt, amit fontosnak értékeltek, ám ezeket több mint háromezer néven találták meg!

Nem eltemetni kell a problémát, hanem kompromisszumot kötni, és tudomásul venni, hogy az alternatív terápiák kapcsolatban állnak, hatással vannak a hivatalos medicinára. A jelenség itt van, ezzel mindenkinek kötelessége szembenézni, nem lehet lesöpörni a beteg igényét, tette hozzá.

Nem népszerű a védjegy

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) éppen a hitelesség, a garantált minőség érdekében tanúsítványt kínál a tagvállalatai által előállított termékekre. Ám mint dr. Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének alelnöke szavaiból kiderült, egyelőre minimális érdeklődés mutatkozik a MÉKISZ-védjegy iránt, alig néhány gyártó néhány termékére kérték. Pedig éppen a védjegy igazolná, hogy a termék vizsgálatát nem csupán egy alkalommal, hanem folyamatosan, akár szúrópróbaszerűen végzi egy független, akkreditált laboratórium.

Ezek a cikkek is érdekelhetik