2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Gyógyítás A hepatitis C vírussal fertőzött betegek ellátásának helyzete Magyarországon

A hepatitis C vírussal fertőzött betegek ellátásának helyzete Magyarországon

2014-01-13 07:01 Forrás: Orvosok Lapja 2014/1-2. -- Hunyady Béla dr., Szalay Ferenc dr., Werling Klára dr., Makara Mihály dr.
7529
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Kormányzati, finanszírozói, és szakmai erőfeszítések nyomán 2013-ban jelentős előrelépés történt hazánkban a hepatitis C vírussal (HCV) fertőzött betegek ellátásában: elérhetővé váltak az ún. direkt ható antivirális szerek az arra rászoruló számos beteg számára.

2013-ban mintegy 550 korábban sikertelenül kezelt, igen előrehaladott fibrosis-stádiumú beteg kezdhetett el ilyen kezelést, várhatóan legalább felükben lesz felszámolható a fertőzés, és semmilyen további kezelés nem lesz szükséges. A gyógyultak esetében nem kell számolni a májműködés romlásával, a májzsugor, májelégtelenség és májrák kialakulásával, és statisztikai adatok szerint összességében 4-5 évvel hosszabbodik a jó minőséggel megélt életévek száma!

Továbbra is problémát jelent, hogy hazánkban a fertőzöttek nagyobbik felét még nem diagnosztizálták; felismerésükhöz szűrőprogramra lenne szükség a veszélyeztetettek körében:

– 1945 és 1965 között születettek,
– 1993 előtt vérátömlesztést kapottak,
– egészségügyi dolgozók,
– ismételt GPT emelkedés esetén

Szervezett szűrőprogramok hiányában a potenciálisan kezelésre szoruló 50 000 HCV-fertőzöttből évenként országosan csak 400–500 új fertőzött kerül felismerésre. Ez feltehetően alig haladja meg (vagy meg sem haladja) az évenkénti újonnan megfertőződött betegek számát.

A már felismert HCV-betegek jelentős része a korábbi kezelésekre nem reagált, és még vár a direkt ható antivirális szerekre, számuk jelenleg kb. 1500–2000. A hepatitisz regiszterben országosan több mint 200 olyan várakozó beteg szerepel, akik számára kezelőorvosaik már kérvényezték a kezelés azonnali megkezdését, de a finanszírozási korlátok miatt várakozni kényszerülnek. Ugyanakkor az ellátásban résztvevők – az ismert finanszírozási korlátok, és az egyébként is korlátozott ellátói kapacitás miatt – a kezelést igénylő betegek nagyobb része számára nem látták értelmét a kezelési kérvény benyújtásának. A benyújtott kérvények száma megegyezik a hazai kezelési kapacitással, ami 130 körüli új kezelés elindítását tenné lehetővé havonta.

Paradox helyzet az, hogy a terápiára legjobb gyógyulási arányt mutató (>70%), alacsonyabb fibrosis stádiumú betegek nem juthatnak hozzá a kezeléshez. Pedig az érintettek számára, a környezetük számára, a rajtuk keresztül potenciálisan megfertőződők számára (tehát egyénileg csakúgy, mint társadalmi és finanszírozói szempontból) az ő mielőbbi kezelésük is indokolt volna. Ahogyan nem várakozunk más krónikus betegek, pl. cukorbetegek vagy magasvérnyomás-betegek kezelésével sem addig, amíg irreverzibilis szövődmények (pl. érbetegség, agyvérzés, vakság, vagy végtag elvesztése) alakulnak ki.

A várakozás (várólista) megszüntetése a szakma jelenlegi kapacitásának megfelelően havonta kb. 120–130 beteg kezelésének megkezdésével válna lehetővé. Ennek éves összköltsége mintegy 8–8,5 milliárd forintra tehető, amelyből átlagosan a kezeltek kb. 50–65%-a gyógyulhatna végleg meg. 2013-ban (és ismereteink szerint várhatóan 2014-ben is) a HCV-fertőzött betegek kezelésére mintegy 6 milliárd forint jutott/jut majd. A várólista megszüntetéséhez, és az eddig fel nem ismert betegek megtalálásához várják az érintettek a kormányzati és finanszírozói segítséget. Ellenkező esetben a ma fel nem ismert, és a ma kezeléshez nem jutó betegek nagy száma előre láthatóan néhány éven belül a jelenleginél is nehezebben uralható helyzetet eredményez majd (még drágább HCV-kezelés, még magasabb HCV-szövődményeihez kapcsolódó ráfordítás).

A betegek bíznak a jövőben. Bíznak abban, hogy Magyarország gazdasági erejének, és az ellátórendszer kapacitásának függvényében lehetőség lesz szűrőprogramok beindítására, a fertőzött (és egyúttal fertőzőképes) betegek hatékonyabb felkutatására. Bíznak abban, hogy megbízható módon, megfelelő időben megtörténhetnek a sorsukat meghatározó diagnosztikus vizsgálatok. És természetesen bíznak abban, hogy a számukra szakmai szempontból indokolt kezelést várakozás nélkül megkaphatják 2014-ben. Akkor is, ha még nem alakult ki a HCV-fertőzés előrehaladott stádiuma, ha még nem alakult ki irreverzibilis májbetegség, májzsugor.

Ezekben a kérdésekben kezdett egyeztetést a Parlament Egészségügyi Bizottsága Ellenőrző Albizottsága a betegszervezetek és a szakmai szervezetek képviselőivel 2013. novemberben, ahol felmerült a teljes problémakörre vonatkozó NEMZETI HEPATITIS PROGRAM kialakításának lehetősége is. Nagyra értékelve az eddig megtett utat, az eddig elért eredményeket, mindannyian várunk a folytatásra, számítunk a továbblépésre, a problémakör tartós, megnyugtató megoldására.

Ezek a cikkek is érdekelhetik