2018. április 21. szombat, Konrád napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Egészségpolitika Konszolidáció: az elgondolás kifejezetten jó

Konszolidáció: az elgondolás kifejezetten jó

2018-01-04 06:46 Forrás: Weborvos -- SJ
86
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az adósságok esetleges felpörgetése idén nem hozott plusz tartozásrendező forrásokat.

Kifejezetten pozitívan értékelték egybehangzóan a tavalyi kórházi konszolidáció feltételeit a Weborvos által megkérdezett menedzserek, szakemberek. Az eddigi legkorrektebb adósságrendezés zajlott tavaly év végén, állította egyik forrásunk, mondván, széles körű egyeztetés előzte meg a szempontrendszer kialakítását, amit be is tartottak a források elosztásakor. Nem az év végi adósság nagysága, hanem a nyár végi állomány volt a meghatározó. Bár a régi beidegződés szerint sokan elkezdtek játszani az adósságukkal, remélve a nagyobb konszolidációs forráshoz jutnak, ám idén ez a taktika nem jött be. De nem is volt titok, hogy másként zajlik majd az adósságrendezés, hiszen ősszel többször is elmondta az államtitkár a kórházigazgatói tájékoztatókon, hogy milyen szempontokat szeretnének érvényesíteni az idei konszolidáció során, tudtuk meg egyik forrásunktól. Egy másik forrásunk szerint azért van még az elgondolás végrehajtásában hiányosság, ugyanis a jól gazdálkodó intézmények között túl nagy volt a szórás. Magyarán volt, ahová kevés forrás került a jó pénzügyi eredmények dacára, míg máshová bővebben jutott az év végi pénzből.

Mint ismeretes – lapunk is beszámolt róla –, az állami, önkormányzati és egyházi tulajdonban álló egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltatók a 2017. augusztus 31-ei tényleges lejárt tartozásállománya 50 százalékának erejéig, 30 napon túl lejárt tartozásállományuk 60 százalékának erejéig, 60 napon túl lejárt tartozásállományuk 70 százalékának erejéig, 90 napon túl lejárt tartozásállományuk 80 százalékának erejéig részesültek támogatásban. Erre összesen 21 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, amit „működési támogatás" címen osztottak szét az intézmények között.

További 23,5 milliárdot kaptak az ellátók úgynevezett „ösztönző támogatásként". Ennek szétosztásakor figyelembe vették az intézmények gazdálkodását, valamint az ellátás minőségi szempontjait. Ez utóbbi kapcsán vizsgálták, hogy az országos átlaghoz képest milyen az elkerülhető kórházi ellátási események aránya, illetve a tavaly jelentett és a finanszírozott elkerülhető kórházi események száma mennyiben változott. Azt is megnézték, hogy az intézménytől elbocsátott és a garanciális időszakon belül (általa vagy más szolgáltató által) újból felvett kórházi ellátási esetek hogyan aránylottak az adott intézmény adataihoz, illetve az országos átlaghoz. A gazdálkodást elemezve összehasonlították a 2016. január és decemberi, illetve a 2017. évi január és augusztusi adósság növekedési ütemét, valamint az adósságállomány mértékének arányát az egy havi átlagos finanszírozáshoz képest. Vizsgálták továbbá a fekvőbeteg-szakellátás TVK kihasználtságának mértékét ellátás-szervezési szempontokból.

Az egyes szempontokat különböző súlyozással vették figyelembe, például az adósságállomány mérséklését kétszeresen számították.

A legmagasabb konszolidációs forrást a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kapta 2,864 milliárd forint (működési: 2,088 milliárd, ösztönző: 775 millió). Az intézmény adóssága: 4,350 milliárd forint fölött volt októberben, novemberben a Magyar Államkincstár legfrissebb (novemberrel záródó) adatai szerint.

Kétmilliárd forintos forráshoz jutott a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (működési 85, ösztönző: 1,93 milliárd), míg a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórháza 1,34 milliárdot kapott (561 működési, ösztönző: 779). Az adósságra vonatkozóan csak a Debreceni Egyetemre találtunk MÁK-adatot: 1,145 milliárd volt novemberben.

A Pécsi Tudományegyetem 1,711 milliárd forintot kapott, ebből 465 millió működésit, 1,245 milliárd ösztönzőt. Az intézmény tartozása októberben 1,866 milliárd volt, majd novemberre 1,692-re csökkent.

Hasonló nagyságrendű konszolidációs forráshoz jutott a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ: 1,7 milliárd forint (működési: 845, ösztönző: 862 millió). Az egyetem november végére 1,794-ről 1,579-re tudta mérsékelni adósságát.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznak 1,530 milliárdot utaltak (működési: 336, ösztönző: 1,194). A kórházholding adóssága 1,067-ről 1,166-ra emelkedett november végére.

A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ 1,35 milliárd forintot kapott (működési: 970, ösztönző: 378), adóssága 2,070-ről 2,251 milliárdra nőtt november végére.

Az egymilliárdosok táborában található a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely 1,239 milliárd forintot kapott. Mivel adóssága alacsony volt, így működési támogatásként 13 milliót, ugyanakkor ösztönzőként 1,225 milliárd forintot költhet el.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet 1,329 milliárdos forráshoz jutott (működési: 771, ösztönző: 558), adóssága 1,620 körül stagnált ősszel.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 1,296 milliárd forintot kapott (működési 939, ösztönző 356), adóssága 1,537-ről 1,879-re nőtt.

A Békés Megyei Központi Kórház számláján 1,099 milliárd forint landolt (működési: 725, ösztönző: 374 millió), adóssága 1,481-ről, 1,733-ra nőtt novemberig.

A Szent János Kórház 1,054 milliárd forráshoz jutott (működési: 272,5, ösztönző: 781,5 milliárd), adóssága 1,548 milliárdról 1,618-ra nőtt a MÁK novemberi adatai szerint.

Az orvosi egyetemek közül a Semmelweis Egyetemnek volt a legkisebb tartozásállománya (284 millió forint), s az orvosképzők közül ők kapták legkisebb támogatást: a 774 millió forintból 132-t működésre, 642 milliót ösztönzésre fordíthatnak.

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 752 millió forintot kapott (működés: 603, ösztönző: 148), adóssága 1,408 milliárdról 1,543-ra nőtt novemberben.

A Zala Megyei Szent Rafael Kórháznak 710 millió forintot utaltak (működés: 63, ösztönző: 647 millió forint), az intézmény adósságállománya mindössze 223 millió forint volt.

Az országos intézmények közül a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet a GOKI adóssága 950 millió forinton stagnált, év végén 618 millió konszolidációs forráshoz jutott (működés: 423, ösztönző: 195 millió).

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet minimális adóssággal zárta a novembert – 79 millió forint –, a konszolidáció során 72 millió forintot kapott (működés: 21, ösztönző: 51).

A városi kórházak közül például a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház összesen 423 millió forintot kapott (működés: 222, ösztönző: 194 millió), az augusztus végi lejárt adóssága 425 millió forint volt.

A szentesi Dr. Bugyi István Kórház 460 millió forinthoz jutott (működési: 408, ösztönző: 52), adóssága 843 millió forint volt novemberben.

A hatvani Albert Schweitzer Kórház adóssága egymilliárd forint fölé kúszott kicsivel novemberben (1,041 millió), az adósságkonszolidáció során 701 millió forinthoz jutott, amiből 660-ből az adósságait rendezhette, 41 milliót pedig ösztönzésre kapott.

Adósság híján nem volt szüksége pótlólagos működési forrásokra az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetnek, illetve a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórháznak. Az egriek 381 millió, a szombathelyiek 640 millió forintot kaptak ösztönzőként.

Ezek a cikkek is érdekelhetik