2017. augusztus 22. kedd, Menyhért, Mirjam napja
Gyorshír Lapszemle Intézményrendszer Orvosszakma Kultúra WebOrvos
Itt jár:
Főoldal Egészségpolitika Béremelés az egészségügyben

Béremelés az egészségügyben

2013-07-16 07:39 Forrás: Kórház 2013/6. -- Dr. Kőszegfalvi Edit
22403
Cikk küldése email-ben Cikk nyomtatása A A A


Az egészségügyi ágazat 2013. évi bérfejlesztése részben egy visszamenőleges illetményemeléssel, részben új ágazati, orvosi, szakdolgozói bértábla bevezetésével, illetőleg bérnövelési összeg folyamatos megállapításával valósul meg.

 

A béremelés általánosan megfogalmazott elvei szerint differenciált béremelésre kerül sor végzettségre, szakképesítésre tekintettel, mind az orvosi, mind a szakdolgozói munkakörben, és kiemelt figyelmet kapnak a gyógyszerészek, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozók a magasabb összegű béremelés megállapításával.

A béremelést változatlanul nem követi a mozgóbér emelése, azaz a mozgóbér befagyasztásának szabályai hatályban maradnak. Sajnálatos az ágazati béremelés nem teljes körű, hiszen a gazdasági, műszaki területen dolgozók kimaradnak.

A cikk megírásakor a béremelésre vonatkozó törvényi szabályozás zárószavazás alatt állt a parlament előtt, így az utolsó tervezet alapján ismertetjük jelen cikk keretében a béremelés fő elemeit.

Béremelés törvényi szabályozása

A béremelésre vonatkozó törvényi szabályok a 2003. LXXXIV. törvényben (továbbiakban jogállási törvény), annak módosításával kerültek megfogalmazásra. Mind a béremelés, mind pedig a visszamenőleges bérnövelés tekintetében a korábbi személyi, tárgyi hatály változatlan. Azaz változatlanul a járó- és a fekvőbeteg-ellátó, közfinanszírozott állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók, illetőleg egészségügyi közfeladatot ellátó egyházi intézmények, felsőoktatási intézmények munkáltatóként tartoznak a törvény hatálya alá. A dolgozói körben fontos, hogy mind bérnövelés, mind pedig a béremelés vonatkozásában a közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati jogviszonyban illetőleg a munkaviszonyban állókra terjed ki a béremelés. Azaz az alkalmazotti jogviszony a meghatározó, és kizárólag csupán az első szakképesítést megszerzettek vonatkozásában tesz kivételt a jogalkotó, azaz az első szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi és klinikai szakpszichológusi szakképzésben részt vevők a képzés idejére megkapják a béremelést abban az esetben is, amennyiben megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében legalább 36 órában végeznek egészségügyi tevékenységet.

Visszamenőleges bérnövelés, illetménynövelés

Bérnövelés mértéke

2013. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra egyösszegű illetmény-, illetve bérnövelési összeg illeti meg a béremelés hatálya alá tartozó dolgozókat. E tekintetben mind az orvosok, mind a szakdolgozók vonatkozásában egy külön mellékletben kerül nevesítésre a bérnövelés összege, fizetési osztály, fizetési fokozathoz kapcsolva. Az orvosi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges illetmény-, illetőleg bérnövelésének mértéke részben függ a szakképesítésétől, részben a rendszeres bérének mértékétől. Amennyiben a személyi alapbér és rendszeres illetménypótlék eléri a limithatárt, a 450 000 forintot, ebben az esetben már csökkenni fog a bérnövelés összege. Ha 480 000 forint, akkor egységesen már 40 000 forint helyett 10 000 forintban részesül az orvos. Orvosi munkakörben illetmény és rendszeres pótlék együttes összegénél a 2013. június 30-i állapotot kell vizsgálni. Azaz nem csupán a besorolási illetmény, hanem a rendszeres bérpótlékok is figyelembe vételre kerülnek. Így, ha az orvos munkahelyi pótlékban részesül, akkor ez az összeg mint rendszeres pótlék a besorolási illetményhez hozzáadódik, és ezen együttes összeg tekintetében vizsgálja a munkáltató, hogy a 450 000 forintos limitet eléri vagy sem. Fontos szabály azonban e körben, hogy a kereset- még, ha rendszeres is, a törvényi rendelkezés alapján nem kerül figyelembe vételre a bérnövelésnél megállapított limit szempontjából.

A jogalkotó különbséget kíván tenni a szakorvos, illetőleg a szakorvosjelölt béremelése között, a korábbi béremelésnél egységes díjtételek voltak, most a szakorvosjelölt 10 000 forintot, míg a szakorvos 40 000 forint/hó összegű visszamenőleges bérnövelésben részesül.

A szakdolgozók vonatkozásában is fizetési osztályhoz és fizetési fokozathoz kapcsolódik a visszamenőleges illetmény- és bérnövelés. Erre vonatkozó összegeket a jogállási törvény 5. sz. melléklete tartalmazza. Jól látható, hogy éles különbség van a felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók és az egyéb szakdolgozók bérnövelési összege között. Az elmúlt évben jogos kritika fogalmazódott meg, hogy lényegesen alacsonyabb díjemelésben részesültek, mint a felsőfokú egyéb egészségügyi dolgozók. Ebben az évben már mind a visszamenőleges bérnövelés, mind pedig majd a béremelés vonatkozásában ez korrigálásra került, és jelentős bérnövelési összeg került megfogalmazásra.

Például az F.1 fizetési osztályba, kategóriába sorolt gyógytornász vagy diplomás ápoló részére 41 425 forintos bérnövelési összeg került megfogalmazásra, szemben azzal, aki egyéb felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, hiszen e körben 10 000 Ft került megállapításra.

Az egyéb egészségügyben dolgozó, nevesített munkakörben lévő felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében nem került külön melléklet meghatározásra, egységesen 10 000 forint/hó az összeg, amellyel visszamenőleges illetmény- vagy bérnövelésben fognak részesülni. A gyógyszerész munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók tekintetében visszamenőlegesen havi 44 385 forint összegű illetmény-, ill. bérnövelés került meghatározásra egységesen, azaz nincs különbség a fizetési osztály és a fizetési fokozatban lévő gyógyszerész, szakgyógyszerészek között. Úgyszintén nincs felső limit, azaz, az illetmény összegétől függetlenül egységes bérnövelésiben részesülnek ezen munkakörben foglalkoztatott dolgozók.

Jogszerző időtartam

A visszamenőleges bér- és illetménynövelés kifizetésének feltétele, hogy jogszerző idővel rendelkezzen az egészségügyi dolgozó, és 2013. szeptember 1-jével a törvényben nevesített közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álljon. Ezen kettő feltételnek együttesen kell fennállnia.

Jogszerző idő vonatkozásában kizárólag ezen jogviszonyokban szerzett időtartam jogosít a visszamenőleges illetmény bérnövelésre. Ha az egészségügyi dolgozó 2013-ban alkalmazotti jogviszonyban állt, de 2013. szeptember 1-jén mar nem, akkor részére ez a bérnövelési összeg visszamenőlegesen nem állapítható meg. Úgyszintén kiesnek ezen időszak alatt vállalkozói vagy szabadfoglalkozású jogviszonyban töltött időtartamok is.

Ha szeptember 1-én jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó az év első 8 hónapjának egy részében állt a nevesített jogviszonyban, akkor arányos bér- és illetménynövelési összegben fog részesülni. Azaz, ha 2013. március 1-jével létesített közalkalmazotti jogviszonyt, például a szakdolgozói munkakörben lévő ápoló, akkor márciustól augusztusig fogja arányosan megkapni az őt megillető bérnövelési összeget. Úgyszintén, ha nem teljes munkaidőben dolgozik, hanem részmunkaidőben, akkor arányosan kell a munkaidőhöz viszonyítottan megállapítani neki a jogszabályban nevesített bérnövelési összeg mértékét.

Változatlanul a jogszerző időtartamból kiesik a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távolléti időtartama. Például a gyermek gondozása céljából fizetési nélküli szabadságon levők nem részesülnek a visszamenőleges bérnövelésben. A törvény kizárja a prémiumévek-programban résztvevőket illetve a szabadfoglalkozású és a közreműködői jogviszonyban állókat. Hiányzik náluk a nevesített jogviszony, így hiába töltenek be egészségügyi munkakört, önmagában a közreműködői, illetőleg szabadfoglalkozású jogviszony kizárja őket a visszamenőleges bér-, illetőleg illetménynövelési összeg folyósításából.

Fontos szabály, hogy annál a munkáltatónál kell megfizetni a visszamenőleges illetmény- és bérnövelést, ahol dolgozik az érintett dolgozó. Ha egyidejűleg párhuzamosan több jogviszonya van, akkor természetesen az egyes jogviszonyok csak egyszer vehetőek figyelembe, de ezen jogviszonyokra járó bérnövelés különböző munkáltatóknál érvényesíthető.

A jogszerző időt 2013. augusztus 15-ig kell igazolni azon munkáltatónál, ahol a jogosult 2013. szeptember 1-jén alkalmazásban áll. Elsősorban azoknak, akiknek a jogszerző idő alatt különböző eltérő munkáltatóknál volt jogviszonyuk. Ha a dolgozó nem tesz határidőben eleget a jogviszony igazolásának, akkor ezt később is megteheti, de legfeljebb 2013. december 31-ig igazolhatja, eddig lehet utólagosan kifizetni a visszamenőleges bér és illetmény összegét.

Fontos szabály, hogy ezen egyösszegű bér- és illetményemelés sem a kompenzációra való jogosultság sem az adókedvezmény szempontjából nem kerül figyelembe vételre. Egyösszegű bér-, illetve illetménynövelés összegét a dolgozók 2013. szeptember hónapban kifizetésre kerülő bérrel kapják meg, nem rendszeres jellegű bérelemként. Azaz sem a mozgóbérnek, sem pedig egyéb közalkalmazottat megillető juttatásnak nem lesz része. Így például, ha jubileumi jutalmat kell kifizetni, mivel ez nem rendszeres bérelem, így ez nem kerül figyelembe vételre a jubileumi jutalom kifizetésénél.

2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő béremelési szabályok

Nagyon fontos, hogy 2013. szeptember 1-jétől mind a szakdolgozó, mind pedig az orvosi munkakörben új bértábla kerül bevezetésre. Azaz mind a már jogviszonyban lévő, mind a jövőben jogviszonyt létesítő orvos, szakdolgozó esetében a jogállási törvény 1. számú, illetve 2. számú mellékletét alkalmazni kell. Az orvosi, és a szakdolgozó bértábla fizetési osztályhoz, fokozathoz fix garantált összegeket nevesít, azaz nem egy szorzószámot találunk meg a garantált bérminimumhoz kapcsoltan, hanem konkrét összegek kerültek meghatározásra.

Az orvosi bértábla vonatkozásában is jól látható, hogy jelentős különbség van a szakorvos és a nem szakorvosok közötti garantált illetmény-összegeknél, és igen jelentős az elhatárolás a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozó és a közép-, valamint alsófokú képesítéssel rendelkező szakdolgozó jogállási törvény szerinti garantált illetménye vonatkozásában.

Az új bértáblák bevezetésével megszűnik az a korábbi kettősség, amely eddig alkalmazásra került. Azaz, hogy az úgymond régi dolgozók vonatkozásában még a Kjt. táblához kellett a bérnövelési összeget adni; ezzel szemben az újonnan belépő szakdolgozók, orvosok esetében már a jogállási törvény illetménytábláját alkalmazta a munkáltató. Most egységesen mind a már alkalmazásban álló, mind a jövőben alkalmazásra kerülő orvosi, szakdolgozói munkakörben a jogállási törvény új fix garantált illetmény tábláját kell alkalmazni. Nagyon fontos, hogy végre a jogállási törvényben megjelent tábla eléri a garantált bérminimum összegét és a minimálbért, azaz nem lesz szükség ilyen jogcímen kiegészítésre.

A munkáltatónak 2013. szeptember 1-jével kell átsorolni a dolgozókat, azaz át kell sorolniuk a béremelésben érintett orvosokat, szakdolgozókat, gyógyszerészeket, illetőleg nevesített munkakörben, egészségügyben dolgozó, felsőfokú végzettségű dolgozókat. Fontos szabály e körben, hogy a gyógyszerészek tekintetében a gyógyszerésznek nem lehet kevesebb a pénze, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és a 75 820 forint egyösszegű bér- vagy illetménynövelés együttes összege. Azaz a Kjt. besorolásához nem az úgymond bérnövelési összeget csatolja a jogalkotó, hanem egy magasabb összeget, a 75 820 forintos összeget.

Az egészségügyben dolgozó egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében nem került közalkalmazotti bértábla meghatározásra, az ő esetükben a 2013. júniusi besorolási bérhez, rendszeres pótlékhoz kell a bérnövelés 10.000 forintos összegét hozzáadni. Azaz a gyógyszerészek, szakgyógyszerészek esetében nem a visszamenőleges bérnövelési összeget, hanem egy magasabb összeget kellett hozzátenni a Kjt. szerinti besorolási illetményhez, ezzel szemben az egyéb felsőfokú egészségügyben dolgozók esetében a bérnövelési összeggel kellett a 2013. június 30-i besorolásnak megfelelő illetményt megemelni. Fontos garanciális szabály azonban, hogy a 2013. június 30-i hatályos besorolási illetmény, rendszeres pótlék együttes összegét meg kell emelni az ún. visszamenőleges bérnövelési összeggel. Azaz, ha az új garantált illetménytáblában az emelés a júniusi besorolási bérhez viszonyítottan nem éri el mondjuk orvosok esetében a 4. sz. melléklet szerinti bérnövelt összeget, akkor különbözetként ezt meg kell adni, de ugyanez a helyzet a szakdolgozók vonatkozásában is. Azaz nem egy automatikus átsorolással állunk szemben, amikor megnézzük az adott munkakörben, hogy milyen fizetési osztályhoz, fokozathoz tartozik a dolgozó, és a táblában szereplő összeget állapítjuk meg. Ugyanis ezen túlmenően a garanciális szabály alapján még azt is vizsgálni kell, hogy a június bér, és a szeptember 1-jei, új tábla szerinti besorolás garantált összege között mennyi a különbség, és ezt viszonyítani kell a 2013-ban, visszamenőleges bérnöveléses illetményösszegnél meghatározott összeggel. Azaz orvosoknál és a szakdolgozóknál a 4. sz. és 5. sz. melléklet szerinti összeghez kell viszonyítani, a gyógyszerészeknél a 44 350 forint, illetőleg az egyéb egészségügyben dolgozók, felsőfokú végzettségű munkaköröknél pedig a 10 000 forintos összeghez. Azaz legalább olyan összegű béremelésben részesülnie kell az érintett dolgozónak, mint amely összeget alapul véve megállapították részükre a visszamenőleges bér és illetmény összegét.

Béremelés-mozgóbér

Változatlanul a jogállási törvénynek megmaradt a 29. § (16) bekezdése, amely kimondja, hogy a mozgóbérek vonatkozásában a 2012. június 30-i illetményt kell alapul venni. Azaz hiába kerül új illetménytábla megállapításra, orvosi, szakdolgozói munkakörben, hiába változik a bérnövelés összege a gyógyszerész, illetőleg az egyéb egészségügyben dolgozó nevesített felsőfokú iskolai végzettségű munkakört betöltők esetében változatlanul a mozgóbérek, a régi bérek figyelembe vételével kerülnek kifizetésre. Mozgóbér alatt az ügyeleti, készenléti, túlmunka- és a műszakpótlék-díjat kell érteni. számítását kell alapul venni. Figyelemmel arra, hogy a mozgóbérek alapja 2012. június 30-ai illetmény, ha ezt követően került a dolgozó foglalkoztatásra, akkor is vélelmezve ki kell számítani, és meg kell vizsgálni, hogy 2012. június 30-án mennyi lett volna a Kjt. szerinti illetménye, és ennek megfelelően kell számára a mozgóbért kiszámítani. Szükséges volna ezért, hogy a dolgozóknak az átsoroláson ne csak az új bérük jelenjen meg, hanem változatlanul megjelenjen a bérpótlék számításának alapjául szolgáló illetmény összege is, hogy ez alapján tudja ellenőrizni, hogy a munkáltató megfelelően, jogszerűen számolta el a mozgóbéreket vagy sem.

Problémaként merülhet fel az április 1-jén gazdasági társaságok költségvetési intézményekké átalakulásánál a mozgóbérnél számítási alapja.

A 2012. június 30-án hatályos Kjt. szerint besorolási illetmény vagy a 2012. június 30-i személyi alapbér az irányadó.

Álláspontom szerint az utóbbit kellene, azaz a személyi alapbér alapján kellene a mozgóbért a befogadó intézménynek kiszámítani, hiszen lehet, hogy a dolgozó magasabb személyi alapbérrel rendelkezett 2012. június 30-án, mint az akkor hatályos Kjt. szerinti garantált illetmény.

Fontos kiemelni, hogy változatlanul a jubileumi jutalom szempontjából azon munkaköröknél, ahol nem új tábla szerint kerül megállapításra a bérnövelési összeg, ez a jubileumi jutalom kifizetése szempontjából figyelembe vételre kerül. Úgyszintén a távolléti díjak megállapításánál is. Értelemszerűen ahol az új tábla kerül bevezetésre, ott ez a probléma nem vetődhet fel, hiszen ha automatikusan a táblában meghatározott összeg lesz az irányadó mind a jubileumi jutalom, mind pedig a távolléti díj havi alapbér tekintetében.

Munkáltatói támogatás igénylése

Hasonló módon, mint az előző évben, a munkáltató támogatásként igényelheti meg a visszamenőleges bérnövelést, illetőleg az új illetményi tábla bevezetésével és bérnövelési összeggel az őt terhelő kifizetéseket. Erre vonatkozóan a hamarosan megjelenő kormányrendeleti szabályokat figyelembe véve a GYEMSZI útmutatása alapján kell a munkáltatóknak az adatszolgáltatást biztosítani annak érdekében, hogy mind a bérnövelés egyösszegű összege, mind pedig majd 2013. szeptember 1-jétől a béremelésekben, átsorolásokban nevesített illetményeknek a fedezete rendelkezésre álljon.

Ezek a cikkek is érdekelhetik