A GYEMSZI égisze alatt integrálódnak az egészségügyi háttérintézmények

Az új módszertani központ az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) bázisán jön létre az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) beolvadásával. Teljes egészében átveszi az EMKI, ESKI, OGYI és ETI jelenlegi hatósági és egyéb szakmai feladatait, továbbá az OSZMK tevékenységének egy részét. Az integráció célja a nagyfokú szervezeti-működési szétaprózottság megszüntetése, valamint az egészségügy fenntartható pályára történő átállítása. Főigazgatója dr. Török Krisztina, aki az EMKI-t irányította a GYEMSZI létrejöttéig.

A GYEMSZI az integrálódó szervezetek feladata mellett újakat is ellát. A Semmelweis-tervben lefektetett stratégiai céloknak megfelelően új feladata az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia (MIBES) megalkotása; az egészségügyi intézmények közötti funkcionális integrációhoz szükséges kataszterek elkészítése és nyilvántartása; az ágazat informatikai központjának létrehozása és a nemzeti informatikai stratégiai kidolgozása; a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása, monitorozása; a szakfelügyeleti rendszer működtetése, valamint az ágazatot érintő európai uniós projektek menedzselése. Mindezen túl a kormány által meghatározott kérdésekben szakértőként tevékenykedik.

Az integrációból adódóan ellátja a gyógyszerészeti hatósági, szakhatósági és ellenőrzési tevékenységeket, az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, az orvostechnika és technológia üzemeltetésével kapcsolatosan szakértői tevékenységet. Kidolgozza, előkészíti és felülvizsgálja az egészségügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint az egészségügyi szakképzésekkel és vizsgáztatással összefüggésben szervezési, módszertani szakirányítási és szakmai pedagógiai feladatokat lát el.

A szervezet elődje, az EMKI még február végén elektronikus adatgyűjtést indított a kórházak körében. A szaktárca ugyanis pontos és részletes képet akar kapni az ellátórendszer állapotáról, erre a célra azonban a korábbi adatbázisok nem alkalmasak. Az intézményi adatok mellett használják az OEP, ÁNTSZ, ESKI és az EMKI adatbázisait is, innen nyerve információt többek között a betegforgalomra, betegelvándorlásra, valamint morbiditásra, illetve az intézmények finanszírozására a szétosztott kapacitásokra vonatkozóan. Az új adatbázis meghatározó alapja a nagytérségi betegellátás-szervezés módszertanának, amelynek a kidolgozásáért a GYEMSZI a felelős.

A Semmelweis-terv megvalósításának alapkövét jelentő adatbázist kialakító munkát segítette az intézmények tájékoztatásával Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár országjáró körútja, amelynek fő célja a nagytérségi egészségszervezést meghatározó elemként tartalmazó Semmelweis-terv ismertetése, elfogadtatása volt. A körútra elkísérte az államtitkárt dr. Török Krisztina is, aki később az adatok begyűjtése és elemzése után újabb egyeztetéseket és konzultációkat tartott az intézmények vezetőivel áprilisban.

A nagytérségi ellátásszervezésről júniusban várható a döntés megszületése, így tehát a kórházak már ebben a hónapban tájékozódhatnak a nagytérségi ellátási struktúrában betöltött szerepükről, lehetőségeikről. A várhatóan júliusban megjelenő, célzottan kiírt pályázati lehetőségekkel élve pedig megkezdhetik a szükséges strukturális átalakításokat intézményükben.

A módszertan kidolgozásával párhuzamosan az újonnan felállt szakmai kollégiumi tanácsokra vár az a feladat, hogy szakmacsoportonként meghatározzák a hazai ellátási szükségletet. Az államtitkárságon már használják az alapjáraton működő, egyre többet tudó kapacitástervezési rendszert, a Katéter-Mónikát, vagyis az egészségügyi ellátórendszerről készült digitális térképet.

Az ellátás szervezésének módszertanával párhuzamosan a finanszírozási módszertan kidolgozása is zajlik: a szakemberek feladata az igazságosabb, precízebb finanszírozási rendszer megalkotása, valamint az úgynevezett „kimazsolázások” megakadályozása.

Az ellátásszervezési igazgatóságok létrehozását is uniós pénzekből biztosítják. TÁMOP-os forrásból jönnek létre és működnek majd a 6–10 fősre tervezett ellátásszervező intézetek – mindehhez nagytérségenként körülbelül 1,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A kilenc nagytérségi egészségszervezési központ felügyeletét, illetve a nagytérségeken átnyúló ellátások (például transzplantáció) az Állami Egészségszervezési Központ látja el. Az ellátásszervezési projekt 2012 első negyedévében már működőképes lesz a tervek szerint.